Szabadegyháza
1964-ben épült 2 csoportos óvodánk az évek során háromcsoportos „zöld óvoda" lett. Hat óvónő, hat technikai dolgozó és egy karbantartó segíti munkánkat. Logopédus és gyógytestnevelő foglalkozik még gyermekeinkkel. Tornaszobával, kezdetleges étkezővel és fejlesztőcsoporttal rendelkezünk.

Fenntartója: Szabadegyháza Közoktatásáért Közalapítvány
2432 Szabadegyháza, József A. u. 1.
Intézményvezető: Schmitsek Józsefné
Telefon: 06-25/478-608
Email: szabadegyhazaovoda[kukac]invitel.hu

Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő.

1964-ben épült 2 csoportos óvodánk az évek során háromcsoportos „zöld óvoda" lett. Hat óvónő, hat technikai dolgozó és egy karbantartó segíti munkánkat. Logopédus és gyógytestnevelő foglalkozik még gyermekeinkkel. Tornaszobával, kezdetleges étkezővel és fejlesztőcsoporttal rendelkezünk. Saját konyhát üzemeltetünk, ahol törekszünk az egészséges táplálkozás kritériumának megfelelni: mindennap délelőtt gyümölcsöt biztosítunk, zöldségféléket ebédnél és uzsonnánál, cukor helyett mézet használunk. Figyelünk arra, hogy sokat rágjanak a gyerekek. Gyógynövényeket és zöldségféléket ültetünk, amelyet fel is használunk. Gondozásban, ültetésben a gyermekek aktívan részt vesznek, ugyanúgy a sok füves, fás, bokros, virágos udvaron is. A helyi óvodai programunk a környezetismeretre és a néphagyományokra épít és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára.

Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges fejlődés megőrzésére, a környezet megóvására, szépségének megfigyelésére, hasznosságára. A gyermekek nevelése életkorhoz igazodó, tevékenység-központú módszerekkel zajlik. Az óvoda berendezése, egyszerűségre, takarékosságra, praktikusságra épül. Ennek jegyében sok helyi természetes anyagot használunk fel. Közösen gyűjtjük a gyermekekkel és a szülőkkel. Minden csoportnak egyéni arculata, hangulata van. Természetsarkok őrzik a „kincseket". Gondoskodnak a növényekről, állatokról, figyelik „életüket" (hal, csiga). Alapanyagot a foglalkozáshoz, barkácsoláshoz a gyermekek kirándulás alkalmával tarisznyába gyűjtik, és itthon rendszerezik. A környezeti nevelés „játszani hív", hiszen az óvodás életkori sajátossága az, hogy játszik, és a körülötte lévő világgal így ismerkedik. Játékos feladatokkal, szituációkkal becsalogatja a fejlődést, a táplálkozást, a tisztálkodást, a sportot, a családot a világba. A gyerekek tapasztalatokat gyűjtenek játszva, beszélgetve rajzolhatnak, fortélyos, tréfás feladatokat oldhatnak meg. A környezeti nevelés bent és kint zajlik egyik izgalmasabb, mint a másik „hiszen az élmény kapcsolódik a valósághoz". „Amit hallok elfelejtem, amit látok arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom is" keleti bölcs jegyezte le ezt az igazságot. Megtapasztalják a gyerekek, hogy az erdő, mező nemcsak fa, hanem növények, állatok sokfélesége.

Kirándulunk arborétumba, múzeumokba, városokba, állatkertbe, a helyi erdőbe, mezőbe, kertekbe, ahol élünk a terepi tapasztalással, felfedezéssel, szenzitív játékokkal, viselkedési formákkal, felhívjuk figyelmüket, hogy vegyék észre a legapróbb növényt, rovart, hallják a hangokat, neszeket stb. Nekünk óvodapedagógusoknak lehetőségünk van arra, hogy nap mint nap alakítsuk a gyerekek „világlátását és a valóságot olyannak mutassuk be amilyen, és ha lehet örömre szabottan", hogy az eredmény ne maradjon el. Arra törekszünk, hogy az óvoda nyitottsága segítse elő, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje. Az óvodapedagógus modell értékű. A felnőttek mintát adnak takarékosságban (villany, víz, tisztítószer, papír). Összegyűjtött papírhulladékot újrahasznosítjuk: kasírozásra, tépésre, hajtogatásra. A szerves hulladékot komposztáljuk. Fogmosásnál annyi vizet használunk, ami a pohárban van, és nem folyatjuk a csapot. A kézműves ház, mely a szomszédban van lehetőséget nyújt az agyag megismerésére, kreativitásra. Nagy élmény a kiégetett munka a változás érzékelése (zsengélés). A foglalkozási ágak egymásra épülnek, de a környezetismeret a meghatározó. A hagyományok ápolása, az ünnepek megtartása színesebbé teszik napjainkat, nem csak tartalomban, hanem dekorációban is. Víz napja, Föld napja, Madarak, Fák napja, Állatok napja, Március 15-e, Karácsony, Húsvét, Mikulás, Farsang, Szüret stb. ezekhez tartozó népszokásokat felelevenítjük. Tartalmasabbá teszi napjainkat, maradandó élményt jelent számukra, amelyet a későbbiek során sokszor megjelenítenek játékuk témájaként is. A készülődés, a várakozás, az ünnep meghitt hangulata igazi személyiségformáló és így a családok szemléletét a gyerekeken keresztül alakítjuk.

Udvari életünket fából készült játékokkal saját magunk által készített kiegészítőkkel tettük élményszerűvé. Ahol megfigyelhetők a természet változásai a gyermekek mozgásigényének kielégítése, csak akkor vannak korlátozva, ha veszélyt jelent számukra. Edzettségüket, bátorságukat erősíti még a 2x12 alkalom vízhez szoktatás. Kezdetleges közlekedési parkunk van, ahol megismerkedhetnek a közlekedés szabályival. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése.

A nehezen szocializálódó, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült hátrányos helyzetű, és elhanyagolt ill. kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére odafigyelünk, speciális ismereteket, saját törődést igényelnek, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. Fontosnak tartjuk óvodánkban a szocializáció szempontjából a közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlását az éntudat társas szükséglet kielégítését a másság elfogadását. A környezeti nevelés magába foglalja az egészséges életmódra a testi, lelki egészségnevelést. Továbbképzéseinket úgy alakítjuk, hogy a leírt témakörökhöz kapcsolódjanak, mert csak így rendelkezünk szakszerű, hatékony, élményközpontú környezeti neveléshez szükséges tapasztalatokkal.